Katica Pettyek

Katica Pettyek

Hogyan legyünk UFO-k a kismamák között?

2017. szeptember 24. - Katica Kovács

Nemrég eszembe jutott, hogy hányszor is néztek UFO-nak a terhességem alatt, illetve a babával/babákkal töltött első időszak alatt. Aztán végignéztem a környezetemben lévő anyukákat, illetve felidéztem a panaszaikat, hogy mivel is elégedetlenkedtek rokonaik, barátaik, ismerőseik.

Persze érthető: a legtöbb ember nemcsak hogy nem szeret különbözni, hanem meglehetősen furcsán reagál, ha valaki olyannal találkozik, aki teljesen másképp látja a dolgokat, vagy csak egy-egy témában az ellenkezőjét gondolja. És így is boldogul? Hogy lehet ez?

Szülőként sok mindent megtanul az ember, elsőként azt, hogy ez nem egy egyszerű feladat. Nem lehet könyvből nevelni, nem minden gyerek egyforma, sőt nem minden szülő egyforma. Így adott szituációkban különbözőként reagálunk. Mivel mindenki más-más tapasztalatot, életfilozófiát stb. hozott a szülőségbe, így egyértelmű, hogy a döntésekben is lesznek különbözőségek. Míg az egyik szülőpár nélkülözhetetlennek tart valami, a másik teljesen feleslegesnek. Sokan azonban megdöbbennek ezen, és hangot is adnak meglepettségüknek. Hamar rájöhet tehát minden kismama (és az apuka), hogy egyszerűen nem létezik olyan döntés az áldott állapot és a kisbaba nevelése, ellátása kapcsán, ami ne akasztana ki valakit, ne lenne olyan ismerős, aki szerint rosszul csinálja, rosszul döntött.

A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát, hogy miért is nézhet rád furcsa szemmel a sok „szuperanya”:

  • „Nem akarjátok tudni a nemét? Úr Isten!”
  • „Tudjátok a gyerek nemét, de nem mondjátok el senkinek, mert meglepetést szeretnétek? Miért nem? Tényleg senkinek sem? Csak nekem mondd, úgysem mondom el senkinek!”
  • „Miért nem mondod el, hogy melyik héten jársz, és hogy pontosan mikorra becsülte az orvos a szülést?”
  • „Miért fogadsz szülésznőt és szülésorvost?” (Az ellenkezőjével is találkoztam.)
  • „Miért akarjátok a KZSV-t (köldökzsinór, köldökzsinórvér stb.) eltenni, hisz csak átverés az egész?”
  • „Miért nem csináltattatok kismamafotókat? A fehér, csipkés, beállított műtermi fotók most nagyon divatosak!”
  • „Miért nem csináltattatok újszülött fotókat? A meztelen újszülöttet ölelő félmeztelen szülőkről készült fotók nagyon édesek, örök emlék ez!

p9242089fel.JPG

  • „Miért nem csináltattál pocakfestést és gipszből lenyomatot a pocakról és a melleidről? Soha vissza nem térő alkalom?”
  • „Miért nem hiszel a homeopátiában? Terhesség, szülés, kisbaba mellett nagyon sokat segít!”
  • „Miért nem akartál dúlát, rokont, barátot a szülőszobán társként? Hogyhogy az apuka is a folyosón várt?”
  • „Miért nem akartál gátmetszés nélküli szülést?”
  • „Miért nem akartál császárt? Programozott császárt?”

 

  • „Miért nincs fülbevalója a kislánynak? Így mindenki fiúnak fogja gondolni! Ráadásul így nem lesz szimmetrikus a füle!”
  • „Miért van két keresztneve?”
  • „Hárombetűs név? És azt meg hogy lehet becézni?”
  • „Miért nem keresztelitek meg azonnal az újszülöttet? Minek várni?”
  • „Miért nem jártok babaúszásra?”
  • „Miért nem jártok ringatóra? Olyan sokat fejleszt a gyereken? Mi az, hogy nem szereti a ringatót? Olyan nincs! Minden gyerek szereti!”
  • „Hogyhogy nem hordozol kendővel?”
  • „Miért alszol vele? Teljesen elrontod! Saját szobában, saját ágyban kell aludnia az első éjszakától kezdve!”
  • „Ne sétálj vele és apa se tegye ezt, nehogy megszokja, mert mindig így akar elaludni! Nagyon „felkapatod”!”
  • „Ugye szoptatsz? Van elég tejed? Ugye jó a tejed? Miért nem szoptatsz?”
  • „Miért szopik még? Ennyi idősen már nem kellene szopnia!”
  • „Miért csak ilyen rövid ideig szopik? Miért szopik ilyen gyakran?”
  • „Miért szopik még, ha már terhes vagy a következő gyerekkel?”
  • „Miért nem próbálod biliztetni, ha már elmúlt 1 éves?”
  • „Miért nem jártok baba angolra/ varázstornára / babás jógára stb.?”
  • „Miért nem vettél adamo-hintát, rugós hintát, pihenő széket, bébitaxit, triciklit, futóbiciklit?”
  • „Miért nem prémium kategóriás babakocsit választottatok? Ha nincs pénzed újra, akkor legalább használtan olyat vegyél!”
  • „Miért nem adsz a gyereknek csokit, édességet vagy bármilyen hozzáadott cukrot tartalmazó ételt? Ne éheztesd!”
  • „Miért csak vizet iszik anyatej mellett?”
  • „Miért nem akarod rózsaszín ruhába öltöztetni a kislányt? A lányoknak igenis rózsaszínt kell viselni, ha nem azt hord amúgy is kisfiúnak nézik majd!”
  • „Miért nem jár bölcsődébe?”
  • „Miért nem magánbölcsődébe jár?”
  • „Miért nem nézhet tv-t? Te is tv mellett aludtál jól!”
  • „Hogyhogy nem akarsz képeket feltenni a gyerekekről a közösségi oldalakra? Mindenki nagyon kíváncsi rájuk!”
  • „Miért csak pár havonta teszel fel egy-egy képet a gyerekekről a közösségi oldalakra?”

p9242087fel.JPG

 Akár napokig sorolhatnám a példákat, de a lényeg ugyanaz: bármikor bármilyen döntésed kiválthat nemtetszést az emberekből. Eltérően gondolkodunk, más döntéseket hozunk, ami teljesen normális. Pont ettől leszünk különbözőek, egyediek. Nem is lenne jó, ha csupa egyforma ember, ugyanolyan tárgyakkal, ruhákkal mászkálna az utcákon. A kulcskérdés viszont az, hogy képesek-e elfogadni az emberek azt, hogy nem csak az ő igazuk az egyetlen igazság, hogy másképp is lehet csinálni, és hogy szóvá teszik-e, kritizálják-e, kibeszélik, esetleg véleményezik-e a maguktól eltérőket. Bizony, több elfogadásra, több toleranciára lenne szükség, különösen az ifjú szülőkkel szemben.

A bejegyzés trackback címe:

https://katicapettyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2412889682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása